Zöld fül program

Archive for the ‘Természet’ Category

Van egy olyan mondás, hogy a változatosság gyönyörködtet. Ez nagyon igaz, főleg, ha a biodiverzitás kerül előtérbe. A rendszeres kutatások eredményének hála, a szakemberek rájöttek arra, hogy minél inkább sokszínű egy ökológiai rendszere, az annál stabilabb. A titok abban rejlik, hogy, amennyiben kiesik az egyik láncszem a sorból, akkor akad másik, amelyik pótolja azt, ha egy teljesen egészséges társulásról van szó. Ennek ellenkezőjét tapasztaljuk a jelenlegi agrikultúrában, amikor hatalmas gabonamezőket látunk mindenfele, amelyek egyetlen fajból tevődnek össze.

A rendszeres vegyszerezés hatására, még a régen megszokott virágok, amilyen például a pipacs, teljesen eltűntek tengernyi búzaszálak közül. Miért baj ez? A biodiverzitás előnyei itt képtelenek megmutatkozni. Ha megjelenik egy betegség vagy kártevő, akkor az gyorsan végigsöpör a területen, szinte mindent letarolva maga előtt. Ennek ellensúlyozására, folyamatos permetezésre van szükség, amivel némiképpen féken lehet tartani a kórokozókat. Read the rest of this entry »

Az ember a természettel való kapcsolatát már elég régen elvesztette. Ez nem teljesen és mindenkire igaz egyformán, ugyanis a vidéken élő, tanyasi személyek még mindig közel állnak a környezetthez, de a modern technikai eszközök miatt bizonyos szinten már ők is elvesztették azt a szoros együttműködésre való hajlamot, amit még nagyszüleink napi szinten gyakoroltak. Sajnos már a legtöbb természetvédelmi terület sincs olyan becsben tartva, mint régen.

Ennek pontosan az az oka, hogy nincs meg a tisztelet, amit a tájjal szemben kellene gyakorolnunk. A közgazdaság és az árutermelés egy közönséges, használati színtérré alacsonyította le az amúgy jól működő ökológiai rendszereket. Ha például szemétlerakással, fakivágással, vízelvonással beleavatkozunk ezekbe, akkor eljön az a probléma, ami hamarosan visszahat az emberekre. Ezek a jelenségek általában betegségek formájában jelennek meg, amiknek senki sem örül. Read the rest of this entry »

Az ember nagyon sürgősen vissza kell állítsa a jó kapcsolatát a természettel, különben olyan kellemetlen hatások érhetik, amikre nincs egyáltalán felkészülve. Egyszerűen elképesztő, hogy mennyire nincsenek tisztában sokan az alapvető törvényszerűségekkel, amilyen például a hatás-visszahatás elve. Ha szennyezzük a vizeket, levegőt, talajt, akkor annak komoly következménye lesz és nem csak az élővilág más szintjeire, hanem közvetlenül ránk nézve is. A természetvédelem egy olyan fogalom, amit sokan szeretnek pufogtatni vagy messziről kerülnek esetenként.

Egy városi környezetben élő személy legjobb esetben, csak valamilyen kirándulás alkalmával találkozik a bizonyos szinten érintetlen természettel, de a program végeztével teljesen lezárul a kapcsolat. Fel sem fogja, hogy Ő maga is szerves része annak a tájnak és nélküle képtelen lenne életben maradni. A természetvédelem kifejezetten az emberi beavatkozástól igyekszik megvédeni az önműködő rendszereket, de ahogy nő a népesség, erre egyre csekélyebb esély mutatkozik. Read the rest of this entry »

A minket körülvevő világ hatalmas. Sokan sajnos annyira nem látunk ki a munkából, hogy elfelejtünk nincs lehetőségünk a kikapcsolódásra a természet lágy ölén. Gondoljunk csak bele. Egy kellemes családi túra a hazai hegységekben vagy egy rövid séta a vízparton máris jobb kedvre deríthet minket.

Hazánkban megannyi lehetőség van arra, hogy a természetet saját szépségében csodáljuk meg. Mindenképp ajánlott havonta 2-3-szor eljutni egy családi kiruccanásra és egy kicsit kikapcsolódni, valamint elvonulni a szürke hétköznapok mókuskerekéből. Read the rest of this entry »

A természetjárók számtalan alkalommal találkozhatnak vadállatokkal a természetjárásuk során, s ez mindenképp pozitív dolog, az azonban nem, hogy világszerte egyre több az olyan állatfaj, amely kihalófélben van. A föld nagy változásokon ment keresztül az elmúlt évszázadban, s ez természetesen nagy hatással volt az élővilágra, s így a vadállatokra is. Számtalan tanulmány olvashatunk a globális felmelegedésről és a különböző állatfajok pusztulásáról, azonban sokan mit sem törődve ezzel, folytatják a szürke hétköznapokat, szennyezve a levegőt, s ellehetetlenítve a vadállatokat saját életvitelük megőrzésében! Read the rest of this entry »

A települések környékén lévő földterületet szántónak, gyümölcsösnek, levegőnek, nádasnak szokták használni. Nem ritka a szőlőültetvények, gyep, rét, erdő megjelenési formák sem. Az ilyen területekhez tartozhat halastó vagy fásított terület is. Az ilyen föld bizonyos mértékig teljesen adómentes. Az olyan regisztrált személy, aki viszont mezőgazdasági őstermelőként foglalkozik vele, hasznosítja, aki legalább öt évig egyéni vállalkozóként van nyilván tartva, annak akár tíz évre is bérbe lehet adni a termőföld területet. Átruházás esetén is teljes mértékben adómentességre lehet számítani. Bérbeadás esetén is ugyanígy kell eljárni. Ha a bérlet időtartama meghaladja az öt évet, akkor a meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal együtt be kell fizetni. Read the rest of this entry »

Magyarország jelentős részét erdő borítja, így nem is csoda, hogy egyre népszerűbbek az itt elvégzett tudatos emberi tevékenységek. Az ország erdősültsége majdnem húsz százalék. Határozott cél, hogy ezt az adatot legalább öt százalékkal növelni tudja a kormányzat. Az erdő folyamatos növelése nagyon lényeges szempont. Ennek az értéknek nagyobbnak kell lennie, mint a megtermelt famennyiség kitermelése. Az erdőgazdálkodás témaköréhez nemcsak a fatermelés tartozik, hanem a különböző gombák, erdei gyümölcsök, sőt akár az agancsok gyűjtése is. Ugyanide sorolható a moha és a gyanta betakarítása is. Read the rest of this entry »

Ki ne szeretné a gólyák látványát a nyári időszakban, amikor a kerepelésükkel bezengik a falu, vagy épp külváros utcáit? Magyarországon ez egy általános kép a nyári időszakokban, ugyanakkor nem csak a gólyák vannak nálunk jelen nyáron. A költöző madarak közül több is őshonos az országban, ugyanakkor róluk már kevesebbet tudunk. Alapvetően azokat a madarakat nevezzük költöző madaraknak, amelyek a nyarat hazánkban töltik, ugyanakkor a hazai téli időszakot, már egy melegebb tájékon. A költöző madara kapcsán mindig felkerül a kérdés, hogy hogyan találják meg olyan pontosan az úti céljukat, s ez a kérdés természetesen jogos is, ugyanis az emberi logika meglehetősen nehezen tudna rá választ adni. Read the rest of this entry »

A hajózás egy ősrégi közlekedési forma, amely számtalan ember életét könnyítette már meg az évszázadok folyamán. Nem történt ez másként Magyarországon sem, ahol a Duna és a Balaton meglehetősen nagy teret enged a hajózók számára. Ugyanakkor, a hajózásnak veszélyei is vannak, méghozzá az állatvilágra nézve. Kétségtelen, hogy a Balaton vize is tisztább és nyugodtabb, amikor nem szelik át a hajók, ugyanakkor, manapság már a környezettudatos hajózásra is van megoldás. Read the rest of this entry »

Mindenki hallott a szarvasgomba különlegességéről, a kincsről, amelyet majdhogynem aranyárban mérnek. Igen ritka csemege, amely a föld alatt bújik meg és kutyákkal vagy disznókkal keresik, majd kiássák. Szerelmi afrodiziákumnak is emlegették a régi időkben, amelytől a nők gyengédebbek, a férfiak meg szeretni valóbbak lesznek. A leghíresebb szarvasgomba fajta a Tuber melanosporum, amely Franciaországban, de Dél-Európában sok helyen terem, sajnos Magyarországon nem. A hazánkban is termő nyári szarvasgomba is nagyon ízletes, határozott karakterű gomba, amelyek szintén nagyon kedvelnek a különleges ízek kedvelői. Magyarországon is terem a ritka és értékes piroshúsú, vagy isztriai szarvasgomba, amit csak mi hívunk pirosnak, de a leghíresebb lelőhelye az olaszországi Piedmont, ez a legdrágább fajta. Read the rest of this entry »

A mocsári teknős Magyarország egyik őshonos teknősféléje, de az utóbbi időben komoly veszélynek vannak kitéve a sok helyen betelepített vörösfülű ékszerteknősök miatt. Nagyon kedveli a sekély, iszapos síkvidéki állóvizet, csak víz közelében él meg. Az egyre kevesebb teknős miatt mára már védett állat, amelynek eszmei értéke 50 ezer forint. Természetesen nem csak a mocsári teknősök, hanem minden hüllők és kétéltűek védett állatnak számítanak ma Magyarországon. Márciustól októberig-novemberig főleg a reggeli és az esti órákban aktív. Telelni az iszapba vagy a parti fövenybe ássa be magát. A nőstények a tojásrakás időszakában messzebb merészkedhetnek a víztől, de a legtöbb esetben csak a parton vagy a vízből kiálló fákon húzzák meg magukat. Read the rest of this entry »

A medvehagyma manapság egyre közkedveltebb növény, s ez nem is csoda, ugyanis számtalan helyen felhasználható. Valóban pozitívak a hatásai, s ezt már számtalan kutatás is bebizonyította. A medvehagyma a nevét valóban a medvéről kapta, ugyanis a medvék sok esetben fogyasztják ezt a növényt, s nem meglepő módon méregtelenítő hatása miatt. A medvehagymával március végén találkozhatunk leggyakrabban, s ilyenkor az erdőket egyszerűen ellepi a medvehagyma. Természetesen a virágzása is csodálatos látvány, ugyanis áprilisban már virágzik is, s ekkor fehér színű virága gyönyörű látképet varázsok az erdőkbe. Read the rest of this entry »

Minden évben születik egy kinevezés, azonban most nem a különböző állami elismerésekről van szó, hanem azokról a kinevezésekről, amelyeket a Magyar Rovartani Társaság ad ki minden évben, méghozzá a természetben élő állatfajok számára. Idén a citromlepke kapta ezt az elismerő kinevezést, s így lett a 2013-as év rovara. Most, ahol kezdődik a tavasz, a természetben valóban előtérbe kerül a citromlepke, ugyanis a rovar nagyon korán előbújik a téli álmából. A citromlepkék szinte mindenhol megtalálhatóak a természetben, de leginkább azokon a területeken jellemzőek, amelyeken bengefajok is találhatóak, ugyanis a citromlepke hernyója ilyen környezetben képes megfelelően táplálkozni. Emellett a hernyó a kutyabengét is előszeretettel használja táplálkozásra, s ez leginkább az északi tájakra jellemző, Európában legalább is. Read the rest of this entry »

Minden éghajlati övre más típusú növénytársulások a jellemzőek. Teljesen más jellegű erdőket találhatunk a tundrán, a hegyvidékeken, a mediterrán, az óceáni, a kontinentális vagy éppen a trópusi vidékeken.

A sarkkör környékére a fenyvesek jellemzőek. Ezeken a vidékeken az állatvilág elég szegényes, hiszen nincsen elegendő táplálék. A hegyvidékeken megfigyelhető, hogy minél magasabbra megyünk, egyre inkább a fenyők veszik át a lombhullatók helyét. Mediterrán éghajlatra a keménylombú babérerdő a jellemző, mely főként száraz macchia növényzetből áll, ami áthatolhatatlan szúrós bozót. Óceáni és kontinentális éghajlaton dús lombhullató növénytársulásokat figyelhetünk meg. Read the rest of this entry »

Az óceánok, a tengerek, a tavak és a folyók a bolygónk területének csaknem 71 százalékát teszik ki. A hidroszféra fogalma vonatkozik a felszín alatti és a felszín feletti vizekre.

Fontos megkülönböztetni a sós és az édesvizet egymástól, mely utóbbi bír a legnagyobb jelentőséggel az emberiség fennmaradása szempontjából.

A Csendes-óceán kiterjedése a legnagyobb, mely nagyban meghatározza a Föld éghajlatát. Emellett az Indiai- és az Atlanti-óceánnak is jelentős ráhatása van a kontinensek időjárására. Felettük számtalan ciklon alakul ki és bennük tengeráramlások futnak, melyek egyes kontinenseket hűtenek, illetve fűtenek. A világtengerek jelentős éléskamrát is jelentenek a bennük lévő halállomány miatt. Ezentúl közlekedési szempontból is fontosak.

A kontinensek belsejében lévő folyók és tavak rejtik magukban a Föld édesvíz készletének a döntő részét. A két legnagyobb folyó a Nílus és az Amazonas, melyek közül az utóbbi rendelkezik a legnagyobb vízhozammal. A Nílus szerepe az ókori kultúra kifejlődése szempontjából a legfontosabb. Read the rest of this entry »

A környezetszennyező anyagok legnagyobb részét a fejlett országok bocsátják ki. Az Európai Unió éppen emiatt hoz egyre szigorúbb természet és környezetvédelmi intézkedéseket.

Minden hosszabbtávú prognózisban azt halljuk, hogy az édes víz szerepe a következő 100 évben éppen olyan lényeges lesz, mint jelenleg a kőolajé és a földgázé.

Magyarország szerencsére édes víz nagyhatalomnak számít, mely egy olyan potenciál lesz az elkövetkező évtizedek során, melyre a nemzetgazdaságnak is alapulnia kellene. Európa mediterrán részein egyre nagyobb gondokat okoz a mezőgazdaságban a víz hiánya, az aszály, mely az éghajlatváltozás egyik következménye. Read the rest of this entry »