A mosószóda vagy más néven nátrium-karbonát a szénsav nátriumsója. Standard állapotban szilárd, fehér, kristályos por. Vízben nagyon jól oldódik, vizes oldata lúgos kémhatású. Vízlágyításra, savanyúságot szabályozó anyagként és tisztításra is használják. A természetben a nátriumtartalmú kőzetek mállásakor folyamatosan képződik. Kinyerhető a legtöbb nátrium-gazdag növény hamujából.
Előfordulása, előállítása
A természetben előfordul szikes talajokban és egyes tavak vizében. Előállítható a Solvay-eljárással, melynél alapanyagként nátrium-kloridot, amóniagázt és szén-dioxidot használnak. Telített nátrium-klorid oldatba nyomás alatt ammóniagázt és szén-dioxidot juttatnak, melyből ammónium-klorid képződik.
A nátrium-hidrogén-karbonát vízben kevésbé oldódik, mint az ammónium-klorid, így por alakban kiválik az oldatból, melyet összegyűjtenek, megszárítanak, és végül kiizzítanak. A végeredmény vízmentes nátrium-karbonát, ammónium-klorid és szén-dioxid, melyet a folyamat elejéhez visszavezetnek. Ez a folyamat leggazdaságosabb része.
A mosószóda története
A ruhák tisztításának története szinte egyidős az emberiség történetével. Kezdetben az emberek csak vizet és fizikai módszereket alkalmaztak a ruhák tisztítása során. Mivel így a szennyeződések csupán egy részét tudták eltávolítani, idővel világossá vált, hogy a ruhákat csak kémiai folyamatokkal lehet teljesen tisztán tartani, melyre az egyik megoldás a mosószóda lett.
Már az ókori egyiptomiak is ismerték, ők természetes formájában gyűjtötték be. Bár fehér ruháik tisztításához ideálisnak bizonyult, nemcsak mosáshoz használták, hanem a test balzsamozásához is, illetve kis adagokban élelmiszerek tartósításához. Tőlük örökölték meg a mosószóda használatát az ókori zsidók, bár ők inkább növényi hamuból állították elő. A Biblia is említi, héber neve: neter.
A zsidók mellett a többi ókori nép is ismerte, sőt sokrétűen használta is a mosószódát. A görögök nitron néven ismerték, római elnevezése nitrum volt. A rómaiak a mosáson kívül híres fürdőikben és gyógyászati célokra alkalmazták a szert.
A középkor folyamán továbbra is használatban volt e tisztítószer, noha a mosási hajlandóság erősen csökkent, illetve a szappanok megjelenése is visszaszorította a mosószóda használatát, de eltüntetni nem tudta. Honfoglaló őseink az Alföldön szikes talajt találtak, így természetes formájában gyűjthették be a mosószóda alapanyagait.
Egy 1095-ös és egy 1194-es oklevél is bizonyítja azt, hogy őseink bizony használták ezt az anyagot. Itthon többféle elnevezése is volt: sziksó, széksó, kuksó. A sótartalmú kőzetet összegyűjtötték, majd kirakták száradni a napra, később vízben feloldották, leszűrték, majd az így kapott oldatot kemencébe rakták, és addig főzték, amíg az összes víz el nem párolgott belőle. Egészen a XIX. század közepéig így készítették házilag a mosószódát.
1861-ben egy belga kémikus testvérpár, Alfréd és Ernest Gaston Solvay egy új eljárást fejlesztett ki, melynek következtében olcsón, nagy mennyiségben lehetett előállítani az anyagot. Ezzel kezdődött a mosószóda reneszánsza. Porrá tört mészkőhöz nagy nyomás alatt sós tengervizet és ammóniát adnak, majd az így kapott nátrium-hidrogén karbonátot (szódabikarbónát) 100˚C feletti hőmérsékletnek teszik ki, míg az összes víz el nem párolog belőle.
Az így előállított tisztítószer az egész világon elterjedt, ezzel mostak az asszonyok a modern vegyipari mosószerek megjelenéséig. Maga Fritz Henkel, a híres Henkel Művek alapítója is ezt az anyagot vette alapul mosószere megalkotásához. A bolti mosószerek legfőbb összetevője még ma is a mosószóda.
Felhasználási terület:
– üveggyártásban,
– vizlágyításra,
– mosószerként a textiliparban,
– lúgosító anyagként előhívókban,
– mosás, áztatás, mosogatás, általános tisztítás a háztartásokban.
Használhatjuk még általános tisztításra is, zsíroldó hatása miatt alkalmas erősen szennyezett textíliák, felületek karbantartására is. Túl nagy mennyiségben a talaj szikesedéséhez vezethet, ezért azokon a területeken, ahol magas a talajvízszint, használata nem ajánlott. Másutt kiválóan helyettesítheti a foszfátos tisztítószereket.
A mosószóda használata
A mosószóda használata nagyban megkönnyíti a mosást, mivel használata igen egyszerű. Azok számára, akik még nem ismerik, íme egy kis információ. Sokan és egyre többen érdeklődnek a mai világban a vegyszer nélküli mosás iránt: ennek a legfőbb okai a környezetszennyezés túlzó mértéke és az egyre több allergiás megbetegedés.
A legjobb módja a környezetkímélő és hatékony mosásnak pedig nem más mint az, ha mosószódával tisztítjuk a ruháinkat, alkalmazva ezt a szert akkor is, ha kézzel, illetve, ha géppel mosunk. A mosószódaként ismert nátrium-karbonát tökéletes mértékben alkalmas a mosásra, a ruhák tisztítására, a mosogatásra és az általános tisztításra is. Használata pedig végtelenül egyszerű.
Három evőkanálnyi mosószódát egy liter vízben fel kell oldani. Ennek köszönhetően egy olyan oldatot, koncentrátumot kapunk, amivel még a legzsírosabb felületeket is megtisztíthatjuk, illetve még az erősen szennyezett textileket, szöveteket, szivacsokat és törlőruhákat is beáztathatjuk ebbe az oldatba, hogy megkönnyítsük magát a mosási folyamatot.
A hagyományos mosás során a szokásos mosóporadag felét bátran helyettesítsük mosószódával és így csodásan tiszta, makulátlan ruhákat kaphatunk. Ha fehér ruhákat szeretnénk mosni, akkor elegendő csak mosószódát használni és ruhái újra hófehérek lesznek.
Ezenkívül a mosószóda természetes vízlágyítóként is működik, ha kis mennyiségben a mosóporhoz adagoljuk. Ezzel a természetes szódával mosogathatunk is, egy evőkanál mosószóda öt liter vízben való feloldásával előállíthatjuk az edényeknek megfelelő erősségű koncentrátumot.
A mosószóda nemcsak tisztításra, hanem tisztálkodásra is kiválóan alkalmas. Kéz-és hajmosás során kis mennyiséget oldjunk fel öt liter vízben. Az elkészített nátrium karbonát oldata nem habzik, mégis hatékonyan tisztítja meg a bőrt; kellemes, tiszta illatot hagyva maga után.
Környezet-és bőrbarát tisztítószer
A mosószóda sem az eredeti, sem pedig elbomlott állapotában nem jelent veszélyt az élő környezetre, nincs káros hatása, így használatával egyéni szinten is tehetünk a környezet megóvásáért. Ha a mosószódát választjuk, elkerülhetjük, hogy egyéb, a mosáshoz alkalmazott vegyszerek a természetes vizekbe, illetve a talajba kerülve a növényi és állati élelmiszerek révén bejussanak a szervezetünkbe.
A mosószóda hígított állapotában nem irritálja a bőrt, ráadásul teljes mértékben kiöblíthető a textíliákból, így nem allergizál, tehát ekcémára hajlamos egyéneknél, gyerekeknél és egyéb bőrproblémák esetén is biztonságosan alkalmazható. Hogy mennyire nem káros az egészségre a mosószóda, azt jól mutatja széleskörű alkalmazása egyéb területeken.
A szert az élelmiszeripar is használja, adalékanyagként megtalálható pl. a sütőporokban, vajkészítményekben, édességekben. A háztartásban a tisztítási folyamatok mellett a tisztálkodáshoz is használható. 5 liter langyos vízben elkeverve fél evőkanál mosószódát, fürdéshez, kéz- és hajmosáshoz is alkalmas oldatot kapunk.
A mosószódát Magyarországon már évszázadokkal ezelőtt is előszeretettel használták. Jelentős tisztító ereje vízben való hidrolíziséből származik, mely azt jelenti, hogy vízben oldva lúgos kémhatású anyaggá bomlik, ez adja a mosószerek és a tisztálkodó szerek alapját is.
A mosószóda tisztítási hatásfoka abszolút versenyképes a manapság kapható mosószerek hasonló tulajdonságával, így amellett, hogy ruháink tökéletesen tiszták lesznek, kiélvezhetjük a szer egyéb pozitív tulajdonságait is – például azt, hogy környezetbarát, és kíméletes a bőrhöz, valamint a háztartás egyéb területein, akár a tisztálkodás során is használható.
Mosószer készítése házilag mosószóda felhasználásával
A mosószóda ára nagyon olcsó. Kétszáz, illetve háromszáz forintért megvásárolhatjuk a boltokban. Általában fél kilós kiszerelésben kapható. A mosószóda felhasználásával akár házilagos mosószert is készíthetünk.
Hozzávalók:
– egy darab 150 grammos mosószappan vagy mosószappan reszelék,
– 150 gramm szódabikarbóna,
– 200 gramm mosószóda,
– 4×4 liter víz
Készítés:
1. Kezdj el kis lángon melegíteni négy liter vizet.
2. Reszeld le a mosószappant, ha nem szeretnél reszelni, a boltban beszerezhető reszelt állapotban is.
3. A reszeléket öntsd a melegedő négy liter vízhez.
4. Habverő segítségével homogenizáld a folyadékot.
5. Ha a szappanreszelék elegyedett a vízzel, vagyis nincs benne úszkáló darabkák, öntsd hozzá a mosószódát és a szódabikarbónát. Miután begélesedett, homogenizáld ismét, de ehhez a habverő kevés lesz, használj inkább merőkanalat.
6. Ha már homogén, adj hozzá további 4 liter vizet, és homogenizáld ismét. Ha van botmixered, ennél a fázisnál mindenképp vesd be!
7. Ezután már csak át kell töltened a mosószert az erre szánt edényekbe.
A mosószódát rendkívül egyszerű használni és igen sokoldalú felhasználási módjai léteznek. A különböző adagolási eljárásokkal különféle célokra alkalmazható. Például tiszta vízben az adott célnak megfelelő mennyiséget feloldva hatékony tisztító oldatot kapunk.