A mosószóda vagy más néven nátrium-karbonát a szénsav nátriumsója. Standard állapotban szilárd, fehér, kristályos por. Vízben nagyon jól oldódik, vizes oldata lúgos kémhatású. Vízlágyításra, savanyúságot szabályozó anyagként és tisztításra is használják. A természetben a nátriumtartalmú kőzetek mállásakor folyamatosan képződik. Kinyerhető a legtöbb nátrium-gazdag növény hamujából.
Előfordulása, előállítása
A természetben előfordul szikes talajokban és egyes tavak vizében. Előállítható a Solvay-eljárással, melynél alapanyagként nátrium-kloridot, ammóniagázt és szén-dioxidot használnak. Telített nátrium-klorid oldatba nyomás alatt ammóniagázt és szén-dioxidot juttatnak, melyből ammónium-klorid képződik.
A nátrium-hidrogén-karbonát vízben kevésbé oldódik, mint az ammónium-klorid, így por alakban kiválik az oldatból, melyet összegyűjtenek, megszárítanak, és végül kiizzítanak. A végeredmény vízmentes nátrium-karbonát, ammónium-klorid és szén-dioxid, melyet a folyamat elejéhez visszavezetnek. Ez a folyamat leggazdaságosabb része.
A mosószóda története
A ruhák tisztításának története szinte egyidős az emberiség történetével. Kezdetben az emberek csak vizet és fizikai módszereket alkalmaztak a ruhák tisztítása során. Mivel így a szennyeződések csupán egy részét tudták eltávolítani, idővel világossá vált, hogy a ruhákat csak kémiai folyamatokkal lehet teljesen tisztán tartani, melyre az egyik megoldás a mosószóda lett.
Már az ókori egyiptomiak is ismerték, ők természetes formájában gyűjtötték be. Bár fehér ruháik tisztításához ideálisnak bizonyult, nemcsak mosáshoz használták, hanem a test balzsamozásához is, illetve kis adagokban élelmiszerek tartósításához. Tőlük örökölték meg a mosószóda használatát az ókori zsidók, bár ők inkább növényi hamuból állították elő. A Biblia is említi, héber neve: neter.
A zsidók mellett a többi ókori nép is ismerte, sőt sokrétűen használta is a mosószódát. A görögök nitron néven ismerték, római elnevezése nitrum volt. A rómaiak a mosáson kívül híres fürdőikben és gyógyászati célokra alkalmazták a szert.
A középkor folyamán továbbra is használatban volt e tisztítószer, noha a mosási hajlandóság erősen csökkent, illetve a szappanok megjelenése is visszaszorította a mosószóda használatát, de eltüntetni nem tudta. Honfoglaló őseink az Alföldön szikes talajt találtak, így természetes formájában gyűjthették be a mosószóda alapanyagait.
Egy 1095-ös és egy 1194-es oklevél is bizonyítja azt, hogy őseink bizony használták ezt az anyagot. Itthon többféle elnevezése is volt: sziksó, széksó, kuksó. A sótartalmú kőzetet összegyűjtötték, majd kirakták száradni a napra, később vízben feloldották, leszűrték, majd az így kapott oldatot kemencébe rakták, és addig főzték, amíg az összes víz el nem párolgott belőle. Egészen a XIX. század közepéig így készítették házilag a mosószódát.
1861-ben egy belga kémikus testvérpár, Alfréd és Ernest Gaston Solvay egy új eljárást fejlesztett ki, melynek következtében olcsón, nagy mennyiségben lehetett előállítani az anyagot. Ezzel kezdődött a mosószóda reneszánsza. Porrá tört mészkőhöz nagy nyomás alatt sós tengervizet és ammóniát adnak, majd az így kapott nátrium-hidrogén karbonátot (szódabikarbónát) 100˚C feletti hőmérsékletnek teszik ki, míg az összes víz el nem párolog belőle.
Az így előállított tisztítószer az egész világon elterjedt, ezzel mostak az asszonyok a modern vegyipari mosószerek megjelenéséig. Maga Fritz Henkel, a híres Henkel Művek alapítója is ezt az anyagot vette alapul mosószere megalkotásához. A bolti mosószerek legfőbb összetevője még ma is a mosószóda.
Felhasználási területek:
– üveggyártásban,
– vízlágyításra,
– mosószerként a textiliparban,
– lúgosító anyagként előhívókban,
– mosás, áztatás, mosogatás, általános tisztítás a háztartásokban.
Használhatjuk még általános tisztításra is, zsíroldó hatása miatt alkalmas erősen szennyezett textíliák, felületek karbantartására is. Túl nagy mennyiségben a talaj szikesedéséhez vezethet, ezért azokon a területeken, ahol magas a talajvízszint, használata nem ajánlott. Másutt kiválóan helyettesítheti a foszfátos tisztítószereket.
A mosószóda használata
A mosószóda használata nagyban megkönnyíti a mosást, mivel használata igen egyszerű. Azok számára, akik még nem ismerik, íme egy kis információ. Sokan és egyre többen érdeklődnek a mai világban a vegyszer nélküli mosás iránt: ennek a legfőbb okai a környezetszennyezés túlzott mértéke és az egyre több allergiás megbetegedés.
A legjobb módja a környezetkímélő és hatékony mosásnak nem más, mint az, ha mosószódával tisztítjuk a ruháinkat, alkalmazva ezt a szert akkor is, ha kézzel, illetve, ha géppel mosunk. A mosószódaként ismert nátrium-karbonát a legnagyobb mértékben alkalmas a mosásra, a ruhák tisztítására, a mosogatásra és az általános tisztításra is. Használata pedig végtelenül egyszerű.
Mosás
Kézi mosás, áztatás, enyhén szennyezett ruha esetén: 2 evőkanál mosószódát adjunk kb. 4-5 liter vízhez. Oldjuk fel, majd 1-2 óra után nézzük meg, hogy elértük-e a kívánt eredményt.
Kézi mosás makacs szennyeződés esetén: 3 evőkanálnyi mosószódát egy-két liter vízben fel kell oldani. Ennek köszönhetően egy olyan oldatot, koncentrátumot kapunk, amivel még az erősen szennyezett textileket, szöveteket, szivacsokat és törlőruhákat is újjá varázsolhatjuk. Az áztatást akár 12 órán át is lehet folytatni. Amennyiben rövid idő áll rendelkezésre az áztatáshoz, 6-8 evőkanál mosószódát is alkalmazhatunk a jobb eredmény elérése érdekében.
Érdemes odafigyelni arra, hogy csak jó minőségű ruhaneműk esetén alkalmazzuk a mosószódát. Gyengébb minőségű textileknél előfordulhat színfakulás. A mosószódával való mosás ajánlott hőfoka 40-60°C.
Mosógéppel történő mosás: A hagyományos mosás során a szokásos mosószer adag felét bátran helyettesítsük mosószódával és így csodásan tiszta, makulátlanul tiszta ruhákat kaphatunk eredményül.
- Fehér ruhák: elegendő csak mosószódát használni és ruhák újra hófehérek lesznek. 8 kilogramm, közepesen szennyezett ruhához használhatunk 4 evőkanál nátrium-karbonátot.
- Színes ruhák: a hagyományos mosószert és a mosószódát fele-fele arányban keverve elérhetjük a kívánt hatást.
Ezenkívül a mosószóda természetes vízlágyítóként is működik, ha kis mennyiségben a mosószerhez adagoljuk. Ezzel a természetes szódával mosogathatunk is. Egy evőkanál mosószóda öt liter vízben való feloldásával előállíthatjuk az edényeknek megfelelő erősségű koncentrátumot.
A mosószóda nemcsak tisztításra, hanem tisztálkodásra is kiválóan alkalmas. Kéz-és hajmosás során kis mennyiséget oldjunk fel öt liter vízben. Az elkészített nátrium karbonát oldata nem habzik, mégis hatékonyan tisztítja meg a bőrt; kellemes, tiszta illatot hagyva maga után.
Otthonunk tisztán tartása
Ablaktisztítás: egy liter meleg vízben 1 evőkanál mosószódát feloldunk. Az elkészített oldatot szórófejes flakonba töltjük és felvisszük az ablakfelületre. Egyszerű törlőkendővel is megtisztíthatjuk a felületet, ha nem áll rendelkezésünkre speciális ablaktörlő eszköz, majd száraz ronggyal áttöröljük. A szóróflakonba kis mennyiségű ecetet is tehetünk.
Ezt a keverési arányt általános tisztításhoz is alkalmazhatjuk. Tűzhelyt, csempét, linóleumot is kiválóan és hatásosan takaríthatunk vele.
Környezet-és bőrbarát tisztítószer
A mosószóda sem az eredeti, sem pedig elbomlott állapotában nem jelent veszélyt az élő környezetre, nincs káros hatása, így használatával egyéni szinten is tehetünk a környezet megóvásáért. Ha a mosószódát választjuk, elkerülhetjük, hogy egyéb, a mosáshoz alkalmazott vegyszerek a természetes vizekbe, illetve a talajba kerülve a növényi és állati élelmiszerek révén bejussanak a szervezetünkbe.
A mosószóda hígított állapotában nem irritálja a bőrt, ráadásul teljes mértékben kiöblíthető a textíliákból, így nem allergizál, tehát ekcémára hajlamos egyéneknél, gyerekeknél és egyéb bőrproblémák esetén is biztonságosan alkalmazható. Hogy mennyire nem káros az egészségre a mosószóda, azt jól mutatja széleskörű alkalmazása egyéb területeken.
A szert az élelmiszeripar is használja, adalékanyagként megtalálható pl. a sütőporokban, vajkészítményekben, édességekben. A háztartásban a tisztítási folyamatok mellett a tisztálkodáshoz is használható. 5 liter langyos vízben elkeverve fél evőkanál mosószódát, fürdéshez, kéz- és hajmosáshoz is alkalmas oldatot kapunk.
A mosószódát Magyarországon már évszázadokkal ezelőtt is előszeretettel használták. Jelentős tisztító ereje vízben való hidrolíziséből származik, mely azt jelenti, hogy vízben oldva lúgos kémhatású anyaggá bomlik, ez adja a mosószerek és a tisztálkodó szerek alapját is.
A mosószóda tisztítási hatásfoka abszolút versenyképes a manapság kapható mosószerek hasonló tulajdonságával, így amellett, hogy ruháink tökéletesen tiszták lesznek, kiélvezhetjük a szer egyéb pozitív tulajdonságait is – például azt, hogy környezetbarát, és kíméletes a bőrhöz, valamint a háztartás egyéb területein, akár a tisztálkodás során is használható.
Mosószer készítése házilag mosószóda felhasználásával
A mosószóda ára nagyon olcsó. Kétszáz, illetve háromszáz forintért megvásárolhatjuk a boltokban. Általában fél kilós kiszerelésben kapható. A mosószóda felhasználásával akár házilagos mosószert is készíthetünk.
Hozzávalók:
– egy darab 150 grammos mosószappan vagy mosószappan reszelék,
– 150 gramm szódabikarbóna,
– 200 gramm mosószóda,
– 4×4 liter víz
Készítés:
1. Kezdj el kis lángon melegíteni négy liter vizet.
2. Reszeld le a mosószappant, ha nem szeretnél reszelni, a boltban beszerezhető reszelt állapotban is.
3. A reszeléket öntsd a melegedő négy liter vízhez.
4. Habverő segítségével homogenizáld a folyadékot.
5. Ha a szappanreszelék elegyedett a vízzel, vagyis nincs benne úszkáló darabkák, öntsd hozzá a mosószódát és a szódabikarbónát. Miután begélesedett, homogenizáld ismét, de ehhez a habverő kevés lesz, használj inkább merőkanalat.
6. Ha már homogén, adj hozzá további 4 liter vizet, és homogenizáld ismét. Ha van botmixered, ennél a fázisnál mindenképp vesd be!
7. Ezután már csak át kell töltened a mosószert az erre szánt edényekbe.
A mosószódát rendkívül egyszerű használni és igen sokoldalú felhasználási módjai léteznek. A különböző adagolási eljárásokkal különféle célokra alkalmazható. Például tiszta vízben az adott célnak megfelelő mennyiséget feloldva hatékony tisztító oldatot kapunk.