A gazdaságban szinte folyamatosan jelen lévő energiahiány miatt igyekeznek olyan új megoldásokat behozni, amikkel hatékonyan fel lehet lépni a probléma kezelésében. Egyre gyarapodnak az alternatívák, de azért érdemes körültekintően megvizsgálni az opciókat, amik rendelkezésünkre állnak. Itt van többek között a biomassza erőmű, ami kiváló lehetőségeket rejt magában, de felvetődik a moralitás kérdése az alkalmazásukkal kapcsolatban.
A természetben létrejövő szerves anyagnak ugyanis gyakran azon a helyen van létfontosságú szerepe, ahol az létrejön. Most tekintsünk el a nagy állattartásban lévő üzemek karámjaiban keletkező trágyától és fókuszáljunk inkább a különféle növényi alapanyagokra, amire gyakran mezőgazdasági hulladékként gondolunk. Sajnos nagyon gyakori, hogy a tarlókról lehántott szalmát, kórót a biomassza erőmű emészti fel, ahelyett, hogy az inkább a talajon maradva ezzel is gyarapítva annak a tápanyagtartalmát.
Mert, hogyan történik manapság a gabona- és zöldség-, gyümölcstermelés? Egy alapos szántást követően, jön a talaj elegyengetése, vetés, gyakran elég sokféle kemikália kiszórása a kártevőkkel és gyomokkal szemben, majd pedig a betakarítást követően minden szerves anyag összegyűjtése és olykor még a tarló felégetése is megtörténik. Műtrágyával azonban pótolni azt, amit az élet kellene adjon, nem lehet, így hosszú távon komoly problémákkal néz szembe a mezőgazdaság. A biomassza erőmű előnyei ugyanakkor igen kézenfekvőek. Az elgázosítást követően elégetésre kerül a metán, amiből áramot vagy hőt nyernek.
De szintén a biomassza erőmű kategóriába sorolhatóak a nagy fa és más szerves anyag elégetésével energiát nyerő rendszerek. Kicsit viccesen elmondhatjuk, hogy a kályha is egy biomassza erőmű. Tehát elég sok olyan érv van, ami megkérdőjelezi ezen rendszerek működésének létjogosultságát, de ennek ellenére jelenlegi tendenciák szerint csak gyarapodnak az üzemek. Érdemes tehát minden oldalról megvizsgálni egy biomassza erőmű működésének feltételeit és a lehetőségek viszonylatában jól dönteni.