A környezetszennyező anyagok legnagyobb részét a fejlett országok bocsátják ki. Az Európai Unió éppen emiatt hoz egyre szigorúbb természet és környezetvédelmi intézkedéseket.
Minden hosszabbtávú prognózisban azt halljuk, hogy az édes víz szerepe a következő 100 évben éppen olyan lényeges lesz, mint jelenleg a kőolajé és a földgázé.
Magyarország szerencsére édes víz nagyhatalomnak számít, mely egy olyan potenciál lesz az elkövetkező évtizedek során, melyre a nemzetgazdaságnak is alapulnia kellene. Európa mediterrán részein egyre nagyobb gondokat okoz a mezőgazdaságban a víz hiánya, az aszály, mely az éghajlatváltozás egyik következménye.
A fejlett országok, így hazánk is a természet védelmét első helyen kezeli, melyet EU-s jogszabályok is előírnak. Így a gyáraknak semmilyen környezetre káros anyagot nem szabad kibocsátaniuk.
Európán és az USA-n kívül nem mondhatni, hogy szigorú szabályok vonatkoznának a föld és az erdők védelmére. Különösen Dél-Amerikában figyelhető meg a trópusi erdők legnagyobb mértékű pusztítása, melyek bolygónk tüdejét is jelentik. Ázsiában, főleg az egyre nagyobb nehéziparral rendelkező Kínába figyelhető meg a folyók, tavak és a tengerek szennyezése.
A kibocsátott szennyező gázok nem csak az klímaváltozásra hatnak ki, hanem ezáltal a természetre is. Az erdők kivágása számos állatfaj élőhelyét veszélyeztetik és vezet a kihalásukhoz, mely az egész ökoszisztéma felborulását eredményezik.
Az elkövetkező évszázadokban a legnagyobb versengés az országok között a tiszta vízért, a dús erdőkért és a jó minőségű termőföldért fog zajlani.