Az óceánok, a tengerek, a tavak és a folyók a bolygónk területének csaknem 71 százalékát teszik ki. A hidroszféra fogalma vonatkozik a felszín alatti és a felszín feletti vizekre.
Fontos megkülönböztetni a sós és az édesvizet egymástól, mely utóbbi bír a legnagyobb jelentőséggel az emberiség fennmaradása szempontjából.
A Csendes-óceán kiterjedése a legnagyobb, mely nagyban meghatározza a Föld éghajlatát. Emellett az Indiai- és az Atlanti-óceánnak is jelentős ráhatása van a kontinensek időjárására. Felettük számtalan ciklon alakul ki és bennük tengeráramlások futnak, melyek egyes kontinenseket hűtenek, illetve fűtenek. A világtengerek jelentős éléskamrát is jelentenek a bennük lévő halállomány miatt. Ezentúl közlekedési szempontból is fontosak.
A kontinensek belsejében lévő folyók és tavak rejtik magukban a Föld édesvíz készletének a döntő részét. A két legnagyobb folyó a Nílus és az Amazonas, melyek közül az utóbbi rendelkezik a legnagyobb vízhozammal. A Nílus szerepe az ókori kultúra kifejlődése szempontjából a legfontosabb. A Kaszpi-tenger Földünk legnagyobb tava, ami kb. négyszer akkora, mint Magyarország. Nagyon sok titkot rejt magában az 1620 méter mély Bajkál-tó, mely Oroszországban fekszik.
A felszín feletti vizek adnak otthont a legtöbb élőlény számára, melyek közül mindegyik még nem is ismert a kutatók előtt.
A víz körforgásában nélkülözhetetlen szerepe van a tavaknak, az óceánoknak és a tengereknek. A kipárolgó vízből lesznek a felhők, melyekből csapadék hullik, ez pedig újra visszajut a tengerekbe, egy részük pedig a felszín alatti vizek készleteit gyarapítják.